Abstrakt 2.

ARVO97.

(magyar nyelvû fogalmazvány.

A felszíni korlátozás alkalmazása a félig takart felszínek által keletkezõ illúzórikus kontúrok modellezésére

Szándék

Az utóbbi néhány évben elõtérbe került a textúrálatlan sztereogramok vizsgálata, melyeknél a részleges takarás és a vertikális diszparitás llúzórikus kontúrokat hoz létere (Anderson, 1994, 1995). Most e jelenségek modellezésére alkalmazom a surface constrainton alapuló, tavaly bemutatott (ARVO96. #....) komputációs modellemet és az azt szimuláló számílógép algoritmust.

Módszer

Anderson (1995) cikkében bemutatott sztrereogramokat használom a program inputjaként. Az algortimus a nem létezõ textúraelemek közvetlen párositása helyett egy feltételezett 3D felszínbõl indul ki, melyre rávetíti mindkét képet, a bal ill jobb oldali abszatrakt kamera irányából. Ezután kiszámítja, hogy a két eredeti képnek a feltételezett felületen létrejövõ vetülete milyen mértékben fedi egymást. A feltételezett felszínt egy random típusú optimalizáló algortimus alapján addig módosítja, amig elõ nem áll a két vetület tökéletes egymásra illeszkedése a felszínen. (ez a surface constraint).

Eredmények

Az algorrtimus egyelüre nem mindig találja meg a megfelelõ 3D felszíint, ekkor kézzel kell segíteni. Azonban, amennyiben valamilyen módon megtaláltuk a sztereogram szerinti 3D felszínt, akkor rávetítve a két képet erre a feléületre, ...

Következmények